Öntözne, de megáll a vízmérő? Ha az elszámolási vízmérő beüzemelés után rövid idővel (1-2 éven belül) elakad, ott sok esetben öntöző vízmérő a megoldás.
Ha az elszámolási vízmérő beüzemelés után rövid idővel (1-2 éven belül) elakad, ott sok esetben öntöző vízmérő a megoldás.
Gazdálkodók, kertészetek, mezőgazdasági üzemek rendszeresen szembesülnek azzal a problémával, hogy az öntözőrendszerükbe épített vízmérő néhány hónapon belül elakad, pontatlanná válik, vagy teljesen leáll. A csere megtörténik, majd rövidesen újra ugyanez a helyzet. Ilyenkor szinte minden esetben ugyanaz áll a háttérben: sima ipari vízmérőt alkalmaztak ott, ahol öntözőmérőre lett volna szükség.
Katt—>Öntözőmérők webshopban
Nagyobb projekt? Katt—> Kérjen árajánlatot!
Ez a cikk bemutatja, hogy mi a tényleges különbség a két mérőtípus között, mikor indokolt az öntözőmérő alkalmazása, és mire kell figyelni karimás kivitel rendelésekor.
Vízmérő és öntözőmérő – mi a különbség valójában?
A hétköznapi szóhasználatban a két fogalom gyakran keveredik, műszakilag azonban lényeges eltérés van köztük.
A sima ipari vízmérő – például a Woltman-típusú ivóvízhálózatra, közműre, vagy tisztított ipari vízre lett tervezve. Az ilyen rendszerekben a víz jobbára tiszta, mechanikai szennyeződéstől mentes, a mérőszerkezet ennek megfelelően érzékeny: a lapátos turbinarotor a teljes csőkeresztmetszetben forog, és pontosan méri az átfolyást. Ez az érzékenység azonban gyengeség is egyben: ha homok, iszap, hordalék vagy lebegő részecskék kerülnek a mérőbe – ahogyan az kútvíznél, csatornáról vett vízzel öntözéskor szinte elkerülhetetlen –, a csapágyak hamar elkopnak, a rotor elakad, vagy a számlálómű szennyeződik.
Katt—>Ne feledje, a szűrős tömítés további védelmet nyújt!
Az öntözőmérő – WT kivitelben ismert, szintén Woltman-turbinás szerkezet, de más geometriával – pontosan erre az üzemelési környezetre lett kialakítva. A konstrukciós különbség lényege egyszerű: a belszerkezet, vagyis a turbina és a számlálómű, a csőtest felső tartományában helyezkedik el, nem a keresztmetszet közepén. Ennek fizikai oka van: a lebegő részecskék, a homok és az iszap gravitáció hatására a cső aljára ülepszik, és a rotor nem kerül közvetlen érintkezésbe velük. Emellett a görgős számlálómű teljesen zárt kialakítású, mechanikailag védett, és nem érintkezik közvetlenül az áramló vízzel.
Az eredmény: az öntözőmérő 30%-os szennyezettségi fokig megbízhatóan működik.
Mikor szükséges öntözőmérő?
Öntözőmérő alkalmazása indokolt az alábbi esetekben:
- A víz fúrt vagy ásott kútból érkezik
- Az öntözőrendszerben homok, iszap vagy lebegő anyag előfordulhat
- Mezőgazdasági, kertészeti vagy üvegházi öntözésről van szó
- A mérő aknában, szabadban üzemel, ahol a vízminőség nem garantált
- Csatornából, természetes vízből, tározóból történik a vízellátás
- Korábban már tönkrement sima ipari mérő ugyanazon a ponton
Ha a vízellátás kizárólag közműhálózatból történik, vagy a vízminőség garantáltan tiszta, sima ipari mérő is megfelelő lehet mezőgazdasági tevékenységhez. Minden egyéb esetben az öntözőmérő a tartós megoldás, hisz nem mindegy, hogy 2, vagy 8 évig nincs rá gondunk.
A karima-csapda: amit rendeléskor könnyen el lehet nézni
Karimás csatlakozású vízmérőknél két nyomásfokozat létezik: PN10 és PN16. Ez nem csupán a névleges nyomást jelenti – a két fokozat karimájának lyukfelosztása is eltér egymástól: különbözik a furatosztókör átmérője, a csavarok mérete és száma.
A sima ipari vízmérőknél DN200-tól felfelé mindkét nyomásfokozatban elérhetők a mérők, és a megrendelőnek tudatosan kell döntenie, hogy a meglévő csőhálózata PN10-es vagy PN16-os karimával rendelkezik-e.
Az öntözőmérők ezzel szemben általában egységesen PN16-os karimával érkeznek. Ha tehát öntözőmérőt terveznek beépíteni, előzetesen ellenőrizni kell, hogy a csőrendszer PN16-os karimavégekkel rendelkezik-e – különben adapter vagy cserekarima szükséges.
Rendelés előtt mindig célszerű egyeztetni DN200 feletti tartomány esetén.
Szükséges-e hitelesítési bizonyítvány öntözőmérőhöz?
Igen – ha az öntözőmérőt vízjogi engedélyhez, hatósági elszámoláshoz vagy mezőgazdasági vízhasználat igazolásához kell felhasználni, MKEH hitelesítési bizonyítvány szükséges, ugyanúgy, mint sima ipari mérő esetén.
Fontos tudnivaló: ez a bizonyítvány utólag nem állítható ki. A mérőt hatósági vizsgálatnak kell alávetni, ezért érdemesebb a rendeléssel egyidejűleg kérni. Az Aqualink webshopban az öntözőmérőkhöz kérhető MKEH hitelesítési bizonyítvány is.
Bővebb információ a vízjogi engedélyhez szükséges dokumentumokról: aqualink.hu/vizjogi-engedely-hitelesites-informaciok
Méretválaszték és elérhetőség
Az Aqualink kínálatában öntözőmérők DN50-től DN300-ig folyamatosan raktáron találhatók. A megfelelő méret kiválasztásához két adatra van szükség: a csőrendszer névleges átmérőjére (DN) és a várható maximális vízfolyam értékére (m³/h).
Összefoglalás
Kútra, csatornára, vagy bármilyen nem tisztított vízforrásra csatlakozó öntözőrendszernél az öntözőmérő nem csupán jobb választás – hanem az egyetlen tartós megoldás. A sima ipari mérő ilyen körülmények között rendszeresen meghibásodik, függetlenül a minőségétől.
Gyors összehasonlítás:
| Sima ipari mérő | Öntözőmérő | |
| Ajánlott vízminőség | Tiszta, közműves víz | Nyers, szennyezett, hordalékos víz |
| Belszerkezet elhelyezése | Csőközép (teljes keresztmetszet) | Csőfelső tartomány (szennyeződéstől védve) |
| Számlálómű kialakítása | Nyitott | Teljesen zárt, védett |
| Szennyezettségi tűrés | Minimális | 30%-os szennyezettségig |
| Karimafokozat (DN200+) | PN10 vagy PN16 (választható) | Egységesen PN16 |
| MKEH hitelesítés | Kérhető | Kérhető |
Amennyiben kérdés merül fel a méretválasztással, a karimafokozattal vagy a hitelesítési igénnyel kapcsolatban, az Aqualink ügyfélszolgálata segítséget nyújt.
Katt—>Kapcsolat
